Subaru ALS – Anti Lag System

Olvasóink értékelése:  / 4
ElégtelenKitűnő 

Subaru ALS – Anti Lag System

Az ALS működési elve

Az ALS (Anti-Lag System) egy motorvezérlési technológia, aminek segítségével minimalizálni lehet a turbó késedelemi idejét - a turbólyukat.

Köztudott, hogy a turbófeltöltőknek szüksége van egy bizonyos időre amíg a turbina felpörög teljes fordulatszámra az alap forgási sebességéről. Ez az idő több tényezőtől függ, mint például az tehetetlenség, levegőáramlási hatásfok, visszaható nyomás, stb. A problémát részben megoldja egy lefúvószelep beépítése (BOV - Blow Off Valve), ami működésbe lép minden esetben amikor a vezető elveszi a gázról a lábát. A lefúvószelep elengedi a felesleges nyomás alatt lévő levegőt ami a turbófeltöltőből jön, mialatt a szívócsonkok zárva vannak, megakadályozva így a turbina megállását és az ezzel együtt járó károsodást. Versenyautók esetében gyakori, hogy nagyobb turbófeltöltőt építenek be nagyobb teljesítmény elérése érdekében, a turbónyomás növelésével. Nagyobb turbófeltöltők esetén nagyobb a turbólyuk is a nagyobb a tehetetlenség miatt, és ebben az esetben a lefúvószelep nem elég hatékony ahhoz, hogy a turbinának ne csökkenjen jelentősen a forgási sebessége gázelvételkor. Ráadásul rally autók esetében kötelezővé van téve egy turbó-szűkítő (amit a FIA ír elő), aminek az egyik funkciója, hogy növelje a turbó késedelmi idejét. Ezért a verseny- és különösen a rally-autók esetében, ahol kritikus a nyomaték és a motor rendelkezésre állása gyakori az ALS rendszerek alkalmazása.

A turbó késedelmi ideje alatt a motor kevésbe reakcióképes és a teljesítménye jelentősen kisebb a névleges értéktől. Régebben ennek ellensúlyoztása érdekében a pilóták jóval korábban a gázra léptek mint szükséges lett volna egy turbó nélküli autóban. Mások a "bal-lábas-fék" technikát használták, ami a német Walther Röhrl nevéhez fűződik, ahol a pilóták a bal lábukkal fékeztek, miközben a jobbal már gyorsítottak, hogy a turbó mindig az optimális nyomáson maradjon. A "bal-lábas-fék" nagyon igénybe veszi a fékeket, különleges terhelésnek kitéve ezeket, de nagyon hatékony a turbó forgási sebességének fenntartásában.
Az ALS lényegében egy egyszerű ötlet, aminek a megvalósítása nehézségekbe ütközött, amik csak akkor hárultak el amikor a motorvezérlési technológiák már elég fejlettek voltak ahhoz, hogy sokkal több paramétert figyeljenek az ALS vezérléséhez, mint ahogy ez régebben lehetséges volt. A legjobb tudásunk szerint a Toyota Team Europe volt az első csapat aki versenykörülmények közt használta az ALS technikát (a Toyota féle változat a Toyota Combustion Control System, míg a Mitsubishi-jé Post Combustion Control System néven futott).

Amikor a vezető elveszi a lábát a gázról, a motor gyújtási időzítése megváltozik 40°-al vagy többel, megnövekszik a beszívott levegő mennyisége és a keverék feldúsul. A beömlő pillangószelep kicsit nyitva marad, hogy fenntartsa a motor levegőellátását. Ennek eredményeképpen a levegő/benzin keverék továbbra is az égéstérbe kerül, annak ellenére, hogy a vezető már elvette a gázról a lábát. A gyújtást az elektronika késlelteti és így a benzin/levegő keverék általában elégés nélkül a kipufogó rendszerbe jut. Amikor a gyertya szikrázik, a kipufogó szelep épp kezd kinyílni a késeltetett gyújtás miatt, ráadásul a kipufogó rendszer kivételesen magas hőmérséklete miatt az elégetlen keverék berobban a forró leömlők érintésével. Szerencsére a turbó pont ezen pont mögött található és a robbanás forgásban tartja (másképpen lelassulna, mivel a beömlő és kipufogó szelepek zárva vannak). Mindezek eredménye a lényegesen lerövidült turbó reakcióidő a következő mellékhatásokkal:

- Jelentős emelkedés a turbó üzemi hőmérséklete terén (800-ról 1100 fok körülre emelkedhet) amikor a rendszer működésbe lép

- A kipufogó csonk és csövek megnövekedett igénybevétele (egy utcai autón az ALS rendszer 50-100km alatt tönkretenné az egész kipufogó rendszert)

- A turbó jelentős nyomást épít fel alapjáraton is

- A kipufogó rendszerben létrejövő robbanások felelősök a lángnyelvekért amik kicsapnak a kipufogóból

- Csökkenő motorfék hatás

Az ALS hatásfoka jelentősen függ a levegő mennyiségétől ami a motorba juthat, minél több levegő áll rendelkezésre, annál jobban érezhető az ALS hatása. Következésképpen az ALS lehet kevésbe vagy jobban agresszív hatású: egy közepesre beállított ALS 0-tól 0,3 bar nyomást fejt ki a szívócsonkban ha működésben van, míg a ez a nyomás -1 bar (teljes vákuum) lenne normális esetben gázelvételkor. Az ALS versenyváltozatai 1,5 bar nyomást is képesek elérni a szívócsonkban gázadás nélkül.
A Toyota és Mitsubishi rendszerei relatív hangtalanok és sima működésűek, míg a Ford és Subaru autókban találhatók sokkal hangosabbak és agresszívebbek.
A legtöbb versenyváltozat több, a sofőr által választható beállítással rendelkezik a különféle terepviszonyokhoz, általában három állásban a közepestől agresszívig.

Bizonyos regionális és európai versenyekben tilos az ALS használata, és egyre több WRC versenyen korlátozzák a versenyautók hangosságát az ALS letiltásával.

2002-ben megjelentek új turbó késedelmi idő csökkentő megoldások, mint például az EGR (Exhaust Gas Recirculation - kipufogógáz visszaforgatás) és egyre jobban átveszik a fent ismertetett megoldás helyét, mivel kevésbé veszik igénybe a motor mechanikai részeit.

Jelentkezz be!

Aktuális események

Szo máj. 13 @ 8:00AM -
Subaru Klub Majális Törökmezőn
Szo jún. 17 @ 8:00AM - 05:00PM
OST XIV Drótszamár Kemping
Szo júl. 22 @ 2:00PM - 10:00PM
eSTi Győri with BubuSTi Vol2, július 22, ETO Park

Eseménynaptár

Előző hónap Július 2017 Következő hónap
H K Sz Cs P Szo V
week 26 1 2
week 27 3 4 5 6 7 8 9
week 28 10 11 12 13 14 15 16
week 29 17 18 19 20 21 22 23
week 30 24 25 26 27 28 29 30
week 31 31